A Gombe Nemzeti Park egy örökségvédelem alatt álló földsáv Tanzánia nyugati csücskénél. A Tanganyika-tó partján elterülő parkban füves területek váltják egymást lombhullató és örökzöld erdőkkel. A gombei erdőkben él a Föld legtöbb ideje tanulmányozott csimpánzpopulációja.
A hely felfedezése

A csimpánzok Közép- és Nyugat-Afrika erdejeiben őshonosak. A fák közelében laknak, mivel elsődleges táplálékuk a gyümölcs, de leveleket, rovarokat és kisebb emlősöket (majmokat is) esznek. A csimpánzok erdejében járva halljuk a felhívások és válaszok morgásait és rikoltásait. Ezekkel a hangos hívásokkal azonosítják önmagukat és kommunikálnak másokkal.
A hely felfedezése

A 23 éves Jane Goodall 1957-ben, az afrikai állatok iránti gyerekkori szenvedélyét követve Angliából Kelet-Afrikába költözött. A neves paleontológussal, Louis Leakey-vel dolgozott együtt, aki úgy vélte, hogy a főemlősök kutatásával a korai emberelődökről is ismereteket szerezhetünk. Jane-t kalandvágyó szelleme 1960 júliusában Gombe erdőségeibe vezette. Itt végezte úttörő jelentőségű kutatásait, amely forradalmasította a modern primatológiát.
A hely felfedezése

Amikor Jane először Gombéba látogatott, az anyjával együtt egy sátorban lakott, használt látcsővel végzett megfigyeléseket, és füzetbe jegyezte le ezeket. Naponta megfigyelte a csimpánzok mozgását, és jegyzeteket készített a szokásaikról és társadalmukról. Hamar rájött, hogy megfigyelései ellentmondanak a csimpánzokkal kapcsolatos hagyományos elképzeléseknek.

A csimpánzok eleinte félénken viselkedtek Jane jelenlétében, ami megnehezítette a kutatást. Idővel aztán habituálódtak, azaz hozzászoktak a jelenlétéhez, így testközelből figyelhette meg őket, olykor akár kommunikálva is velük. Látta őket nevetni, játszani, tisztálkodni, táplálkozni és vadászni. Különféle erőszakos viselkedésformáknak is szemtanúja volt, és még egy csimpánzháborút is végigkísért. A vadonban élve Jane megismerte a csimpánzok titokzatos világát.

Az első itt töltött év során Jane megfigyelte, amint egy David Greybeard (Szürkeszakállú Dávid) nevű csimpánz fűszálak segítségével piszkálja ki a termeszeket a szűk járataikból. A fűszálakat eszközként használta – addig a tudósok úgy hitték, hogy eszközöket csak az ember használ. Jane megfigyelései forradalmasították azt, ahogyan az emberek és az állatok közötti viszonyról gondolkodunk. Most már tudjuk azt is, hogy a csimpánzok az emberek legközelebbi élő rokonai: DNS-ünk 98%-a azonos az övékkel.

Jane kutatóként szakított a hagyományokkal: nem számokat adott a vizsgált alanyoknak, hanem nevet. Elnevezési rendszerében a gyerekek olyan nevet kaptak, amelynek kezdőbetűje megegyezik az anyjuk nevének kezdőbetűjével. Ez a családfa a G családot mutatja, amely a nagyobb Kaszakela csimpánzközösség része. Google, Glitter és Gossamer most látható az Utcaképben is.

1977-ben megalapították a Jane Goodall Intézetet, amely a korábban Gombéban folytatott kutatásra épít, és továbbviszi Jane tudományos munkáját és humanitárius szemléletét. Ma a JGI munkája túlnyúlik Gombén: a szervezet célja, hogy megvédje az afrikai csimpánzok és élőhelyeik 85%-át. Ezenkívül a Roots & Shoots programon keresztül fiatalokat vonnak be a közösségi megőrzési törekvésekbe a világ minden táján.

A Gombe Stream Research Center tudósai a világ számos laboratóriumával együttműködnek a tudományos kutatások elősegítése céljából, egyebek mellett a Duke University munkatársaival is. A Gombe erdeiben gyűjtött több generációnyi kutatás eredményeit viszonyítási adatként használva a tudósok képesek annak előrejelzésére, hogy milyen lehetséges hatásokat gyakorolhatnak a csimpánzközösségekre az élőhelyek és a populáción belüli hierarchia változásai, valamint a különféle betegségek. A csimpánzok tanulmányozása az emberekkel kapcsolatban is hozhat új felfedezéseket – a SIV tanulmányozása a gombei csimpánzokban például hozzájárult a HIV-vírus kutatásához.

A JGI egy olyan közösségi megőrzési programot is indított, amely segít a helyi lakosoknak fenntartható életformát kialakítani, és felkarolja a regionális megőrzési programokat, így például az újraerdősítést és a vadhús kereskedelmének beszüntetését. Az egészségügybe és oktatásba való befektetések, valamint az erőforrás-kezeléssel, mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással kapcsolatos képzések révén a közösségközpontú megőrzési programok elősegítik a gazdasági és társadalmi fejlődést, ugyanakkor pedig védik a természeti erőforrásokat.

A csimpánzok védelme az élőhelyük védelmét is jelenti, és a csimpánzok élőhelye túlnyúlik a park határain. A JGI GPS-szel felvértezett androidos okostelefonokkal és táblagépekkel látja el Afrikában a helyi lakosokat és a parkőröket. Ezek az „erdőfigyelők” ezen eszközök segítségével rögzíteni és jelenteni tudják a vadállománnyal és az illegális emberi tevékenységgel kapcsolatos megfigyeléseiket. Az adatokat az eszközök feltöltik a felhőbe, a rendszer ezeket a Google Earth szolgáltatás segítségével elemzi és megosztja a döntéshozókkal.

Az erdőfigyelők által terepen rögzített adatokat műholdképekkel kombinálva a megőrzésért dolgozó tudósok nagyobb léptékben tudják felügyelni a csimpánzok élőhelyének állapotát. Az innovatív technológiák segítségével ezek a tudósok meg tudják tervezni, valósítani és mérni az élőhely-megőrzési terveket. A JGI azon dolgozik, hogy a csimpánzok élőhelyeivel kapcsolatos erdőmegfigyelési helyi eredményekhez globálisan hozzá lehessen férni.

Egyedi ökorendszerének, részletesen dokumentált csimpánzpopulációjának és az 50 évnyi úttörő kutatásnak köszönhetően Gombe egy elő laboratóriumként használható. A gombei erdőkben tett felfedezések a világ más részein található ökorendszerekre is érvényesek. Szépsége, a vadállomány élőhelyeként való fontossága és az itt folyó tudományos kutatás miatt Gomba páratlan hely.